A QR-kód története

A QR-kód története - hogyan vált ilyen népszerűvé? Mit lehet mondani a jövőjéről?

1. rész: Ismeretlen tények a QR-kód történetéből

Az 1960-as években, amikor Japán gyors gazdasági növekedés időszakába lépett, a szupermarketek sok helyen megjelentek, széles választékot kínálva az élelmiszerektől a ruházatig.

Az árakat kézzel kellett bevinni a pénztárgépbe, és sok pénztáros szenvedett a karpális alagút szindrómától. Valóban könnyebbé akarták tenni az életüket. A vonalkódok feltalálása után a probléma megoldódott. Később egy POS rendszert fejlesztettek ki, ahol a termék árát a pénztárgépben a termék kódjának különleges érzékelővel történő beolvasása után azonnal megjelenítették, és információkat küldtek a számítógéphez. Ahogy a vonalkód népszerűvé vált, kiderült, hogy az csak körülbelül 20 alfanumerikus karakter tárolására képes.

A felhasználók a DENSO WAVE INCORPORATED-hoz (akkor a DENSO CORPORATION leányvállalatához) fordultak, egy vonalkód olvasó gyártóhoz, azzal a kéréssel, hogy fejlesszenek ki olyan kódokat, amelyek több információt tartalmaznak. Jelezték, hogy szeretnék, ha képesek lennének kanji és kapa karaktereket, valamint alfanumerikus karaktereket is kódolni. A DENSO WAVE fejlesztőcsapata lelkesen fogott hozzá egy új típusú kód - kétdimenziós - kifejlesztéséhez, hogy megfeleljen a felhasználói igényeknek. 

A fejlesztőcsapat csupán két emberből áll.

Masahiro Hara, aki a QR-kód fejlesztéséért volt felelős, emlékirataiban elmondja, hogy azok az alkalmazottak, akik más cégeknél 2D kódokkal dolgoztak, a lehető legtöbb adatot szerették volna belefoglalni.

A 2D kód elve az, hogy lehetővé teszi az adatok két irányban történő kódolását: vízszintesen és függőlegesen. Hara nemcsak egy olyan kódot akart létrehozni, amely több információt tartalmaz, hanem egy gyorsabban olvashatót is. De ezt csak egy másik személyre tudta rábízni, aki a csapat tagjává vált.

A csapat legnagyobb kihívása az volt, hogy a kódot a lehető leggyorsabbá tegye. De egy nap a fejlesztő azt az ötletet találta ki, hogy a probléma megoldása a pozicionáló információk hozzáadása, amelyek jeleznék a beolvasott kód jelenlétét.

Így született meg a négyzetes jelölők pozicionáló sablonja. Ezek a jelek tették lehetővé, hogy a kódot a lehető leggyorsabban be lehessen olvasni.

De miért kellene a jeleknek négyzetesnek lenniük, és nem például kereknek vagy háromszögletűnek?

Hara szerint ennek az az oka, hogy ez a minta volt a legkevésbé elterjedt a különböző üzleti formákban.

Ha a kód pozicionáló mintát használ, és mellette van egy hasonló jel, akkor az olvasó is tévedhet, és ezt a jelet mintának nézheti. Ennek elkerülése érdekében Hara és kollégája gondosan tanulmányozta a fekete és fehér karakterek arányát papíralapú termékekben, nyomtatott anyagokban stb. Ennek eredményeként előállították az ideális arányt: 1:1:3:1:1. Ez eredményezett egy olyan eszközt, amely 360°-os szögben képes meghatározni a kód pozícióját, a beolvasási szögtől függetlenül. 1,5 év fejlesztés és sok tesztelés és ellenőrzés után létrehoztak egy QR-kódot, amely körülbelül 7000 számjegyet tudott tartalmazni a kanji karakterek kódolására való további képességgel. Ez a kód nem csupán képes volt nagy mennyiségű adat tárolására, hanem 10-szer gyorsabban is olvasható volt.

2. rész: QR-kód gyártás és forgalmazás

A DENSO WAVE (korábban a DENSO CORPORATION leányvállalata) 1994-ben jelentette be saját QR-kódjának kiadását. Maga a kód fogalma - gyors válasz - magas olvasási sebességet feltételez. Azonban, amikor bejelentették, még Hara sem lehetett biztos abban, hogy ezt a kódot el fogják fogadni a hagyományos vonalkódok helyettesítéseként. Ennek ellenére bízott a QR-kód hatékonyságában, és próbálta bevezetni minél több célközönséghez és céghez, hogy minél többen használhassák.

Az autóipar volt az első, amely a QR-kódot elektronikus kanbánok (Közvetlen Kanban: a termeléskezelési rendszerekben használt kommunikációs eszköz) használatára elfogadta, és ez jelentősen segített javítani a management hatékonyságát az iparban. Ezen kívül egyre nagyobb szükség volt a termelési átláthatóságra más iparágakban is, mint például az élelmiszeripar, gyógyszeripar stb., és a QR-kód megkönnyítette a termékek nyomon követését. Ezért a gyártók széles körben kezdték használni. Volt egy másik tényező is, amely jelentősen hozzájárult a kód elterjedéséhez, ez pedig a DENSO WAVE döntése volt, hogy a QR-kód előírásait nyilvánosan hozzáférhetővé tette, így bárki szabadon használhatja azokat.

Egy másik érdekes pont, hogy bár a DENSO WAVE megőrzi a QR-kód szabadalmi jogait, kijelentette, hogy nem használja kizárólagosan, hogy a QR-kódot minél többen használhassák. Így a QR-kód világszerte nyilvánosan elérhetővé vált.

Mindez 2002-ben történt, amikor a kód Japánban ismertté vált. A mobilmarketing ipar fejlődésével a QR-kódot weboldalak elérésére, kedvezmények beszerzésére vagy további információk megszerzésére használták. Jelenleg elengedhetetlen az üzleti és a mindennapi életben, mivel személyes, utazási dokumentumok kiadása során, valamint személyre szabott kártyák esetén is használják.

3. rész: A QR-kód globális terjedése és fejlődése

Mivel a QR-kódhoz való hozzáférés nyitott, a világ bármelyik emberének használhatja. A standardizálás előrehaladtával 1997-ben AIM szabványként hagyták jóvá az automatikus azonosítási iparban való használatra. 1999-ben a Japán Ipari Szabványügyi Szövetség 2D-kód szabványként hagyta jóvá, és a Japán Autóipari Gyártók Szövetsége az EDI standard tranzakciós űrlapjain 2D-kódként. 2000-ben pedig az ISO hagyta jóvá, mint az egyik nemzetközi szabványt.

Ahogy fejlődött, mikrokódot is létrehoztak kis felületek használatára. Ez viszont 2004-ben JIS standardizációt kapott. 2008-ban létrehozták az iQR kódot, amely lehetővé tette téglalap alakú kódmodulok használatát, nagy mennyiségű információval kis méretben. Később megjelent egy új típusú QR-kód is, amely titkosítási lehetőségeket valósít meg a magánélet védelme érdekében. 2014-ben pedig bemutatták a FrameQR-t, amely javíthatja a kódja tervezését az illusztrációk és fényképek szabad kombinálásával.

Ahogyan már említettük, a technológiai tapasztalatok nyomán a QR-kódok folyamatosan fejlődnek. A szükségleteidtől függően bármelyik javasolt kódot választhat típusát.

4. rész: Hara szenvedélye a QR-kód iránt, mint az ő szellemi gyermekéért

2012-ben a QR-kód díjat kapott a Média az Iparért kategóriában a Good Design Award-tól (egy jó dizájn díj, amelyet a ipari dizájn ösztönzésére hoztak létre minden szempontból). A kód díjazásának okai a következők: "A készítők magukra vállalták a számos kód kifejlesztésének terhét, és technológiájukat mindenki számára elérhetővé tették, hogy mindenki felhasználhassa a QR-kódot az életében." Ez volt az első alkalom 18 év után, hogy a QR-kódot elismerték és tiszteletben tartották.

Hara azt mondta: "A fekete-fehér kódok meglehetősen elterjedtek, és szeretnék több eredeti QR-kódot létrehozni, amelyek inspirálhatják az embereket."

Amikor a QR-kód felhasználóiról kérdezték, azt mondta, hogy nem érdekli, ki az - fontos, hogy az emberek használják. "Szeretném, ha a QR-kód fejlődne és változna. Ez az én politikám."